EPI 2011

Európában az éves leírt követelések összege eléri a 312 milliárd eurót - amely több, mint az EU által Görögországnak, Írországnak és Portugáliának nyújtott pénzügyi mentőcsomagok értéke

A 2011-es Európai Fizetési Kockázati Index egy megosztott Európát mutat

A vezető európai statisztikák

Az alábbi statisztikák az Intrum Justitia 2011-es Európai Fizetési Kockázati Indexéből(EPI) származnak, amely egy évente, közel 6000 üzletember részvételével készített felmérés.

• A leírt követelések 12 milliárd euróval nőttek Európa szerte az elmúlt 12 hónapban. 2010-ben a pénzügyi tranzakciók 2,7%-a került leírásra, míg 2009-ben 2,6%-a.

• Ha minden európai üzlet, hatóság és fogyasztó kifizetné minden számláját, a leírt rossz követelések összege felérne egy 312 milliárd eurós tőkeinjekcióval az európai üzleti szférában.

• Kétszer annyian vannak azok az európai gazdasági társaságok, akik szerint a követelések térülési kockázata nővekedni fog, azokhoz a cégekhez viszonyítva akik a csökkenésben bíznak az elkövetkezendő 12 hónapban. Az arány: 32% -14%

• Az európai gazdaságok igen eltérő képet mutatnak. Európa legnagyobb gazdasága, Németország, újabb jelét adta a pénzügyi erejének. Európa erőműve 2010-ben 8%-os csökkenést könyvelhetett el a leírt követelésekre vonatkozóan. Európa harmadik legnagyobb gazdasága, az Egyesült Királyság leírt követelései 33%-kal növekedtek

• Más országok, mint Svájc, Izland és Litvánia, szignifikáns pozitív fejlődést mutatnak a leírt adósságok tekintetében. A 63%-os növekedéssel Görögországban mutatkozik magasan a legrosszabb eredmény. Az Egyesült Királyságban, Írországban, Dániában, Ausztriában, Portugáliában, Magyarországon és Svédországban több mint, 10%-kal nőttek a leírt követelések.

• A 2011-es EPI szerint a számla kibocsátásától annak kifizetéséig a business-to-business szektorban 56 nap telik el, míg a fogyasztói szektorban ez az időtartam 65 nap. Ez az eredmény a tavalyi adatokhoz képest 1 nap növekedést jelent a kereskedelmi szektorban, míg a fogyasztói szektorban 2 nappal lett hosszabb a térülés ideje.

• Az európai cégek 28%-a értékeli a túlélést veszélyeztető tényezőnek a kései fizetést, míg 45% látja úgy, hogy a kései fizetés akadályozza meg a növekedést. Az Egyesült Királyságban a gazdasági társaságok 55%-a értékeli a túlélést veszélyeztető tényezőnek a kései fizetést és 65% látja azt a növekedés akadályának. Németországban viszont csak a társaságok 17%-a látja a kései fizetést a túlélést veszélyeztető tényezőnek, és 23%-a tekinti a növekedés korlátjának.