Ugrás a tartalomra

Felhívjuk figyelmét, hogy oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak számára.  A használt cookie-król és használatuk előnyeiről itt olvashat.

Egyesül az INTRUM JUSTITIA és a LINDORFF

2017. június 27-től az Intrum Justitia és a Lindorff egyesíti erőit, hogy létrehozzák a világ vezető követeléskezelő vállalatát.

További információ

Követeléskezelés fogalma: mit nevezünk követeléskezelésnek?

A követeléskezelés fogalma még mindig nem tisztázott a magyar jog szerint, egyelőre csak különböző, közelítő megfogalmazásokkal találkozhatunk ebben a kérdésben.

A követeléskezelésnek (követeléskezelés fogalma jelentésének) a mai napig nincsen Magyarországon külön törvényes szabályozása. Habár a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) nemrégiben elkészített egy törvénytervezetet, időbe telik majd, amíg ez – az esetleges egyeztetésekkel és módosításokkal – hatályba lép. 

Így, mivel ez a rendezetlen szabályozási állapot ma is tart, az egyik legalapvetőbb dolgot, vagyis a követeléskezelés fogalmát a különböző felek és piaci résztvevők máshogy értelmezhetik és kezelhetik. Gyakran a követeléskezeléssel azonos, illetve rokon értelmű fogalmakként használják a behajtás, pénzbehajtás, adósságbehajtás, követelésbehajtás, kintlévőség-kezelés kifejezéseket, melyek között egyelőre csak fogalmazásbeli, szubjektív, nem pedig objektív alapokon nyugvó, szakmai különbséget lehet tenni. 

Vannak, akik a követeléskezelést – ilyen az Intrum Justitia is – egy átfogó, komplex szolgáltatási folyamatnak tekintik, amelybe ugyanúgy beletartozik a megelőzés, kockázatkezelés, jogi tanácsadás, mint a felszólítások kiküldése, adósokkal való tárgyalások vagy jogi eljárások kezdeményezése. Ez természetesen nem egy hivatalos fogalmi meghatározás, de mutatja azt a fajta hozzáállást, amely semmi esetre sem csupán a pénz behajtására fókuszál, hanem annál jóval többet hivatott nyújtani a követeléskezelési szolgáltatás igénybevevőinek.

A követeléskezelés fogalma hivatalosan tehát még nem tisztázható egyértelműen, annak meghatározása azonban bizonyos szempontok – pl. tevékenység, a tevékenységet végzők, illetve külföldi gyakorlat – megvizsgálásával valamennyire megadható. A követeléskezelési tevékenység meghatározásánál segítségünkre van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2012. (XII.13.) számú ajánlása a követeléskezelők számára a követeléskezelési gyakorlatuk során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről. Ebben a dokumentumban a következő meghatározást találjuk: „követeléskezelési tevékenységnek minősül az üzletszerűen nyújtott, saját, vagy harmadik személyt megillető, pénzügyi szolgáltatásból származó késedelmes, lejárt követelés érvényesítése érdekében végzett tevékenység. A követeléskezelési tevékenység fogalma alá nem tartozik a követelés érvényesítése érdekében indított, egyéb törvények által szabályozott jogi eljárások lefolytatása (pl. fizetési meghagyásos eljárás, bírósági végrehajtási eljárás).” 

Ez a követeléskezelés fogalma definíció egyelőre igen rövid, és mivel egy ajánlásban fogalmazódik meg, nem tekinthető végérvényesnek. A törvényi szabályozás – mely remélhetőleg a közeljövőben megszületik – minden bizonnyal pontosan körvonalazza majd a követeléskezelés fogalmát, illetve tisztázza az idetartozó egyéb jogi kérdéseket is.