Ugrás a tartalomra

Felhívjuk figyelmét, hogy oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak számára.  A használt cookie-król és használatuk előnyeiről itt olvashat.

Egyesül az INTRUM JUSTITIA és a LINDORFF

2017. június 27-től az Intrum Justitia és a Lindorff egyesíti erőit, hogy létrehozzák a világ vezető követeléskezelő vállalatát.

További információ

TARTOZÁS ELÉVÜLÉS ÉS TARTOZÁS ELISMERÉS AZ ÚJ PTK. SZERINT

Az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) számos változást hozott, melyek kihatnak a követeléskezelés megszokott folyamatára is.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az elévülés kizárása semmis, azonban a felek megállapodhatnak az általános 5 éves elévülési időtől eltérő elévülési idő meghatározásába.

Tartozás elévülés: nagyon fontos változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a felszólító levél nem szakítja meg az elévülést. Vagyis az új Ptk. szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás már nem alkalmas az elévülés megszakítására. Korábban általánosan követett céges gyakorlat volt az elévülés megszakítása céljából az írásbeli felszólítás postai megküldése az adós részére. Számos ügyvéd azt tanácsolta az ügyfeleinek, hogy küldjenek adósuknak egy olyan írásbeli felszólítást, amely tartalmazza a követelés azonosítására alkalmas adatokat, vagyis jelezzék az adós számára a követelés érvényesítésének szándékát.

Tartozás elévülés megszakítása négy módon lehetséges az új Ptk. 6:25. §-a alapján, mely kardinális változást jelent az elévülés megszakításának pontos meghatározásában. A fent hivatkozott szakasz úgy rendelkezik, hogy az elévülést megszakítja egyrészről (a) tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, másrészről (b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, továbbá (c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy (d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással is megtörténhet.

Az új Ptk. 6:26. §-a újraszabályozza a tartozáselismerő jognyilatkozat kérdéskörét. Korábban is megfigyelhető volt az a bírói gyakorlat, hogy a tartozáselismerő jognyilatkozat érvényességéhez nem volt szükséges az írásba foglalás. Új elem az új Ptk.-ban, hogy a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása alacsonyabb összegben állt fenn.