Ugrás a tartalomra

Felhívjuk figyelmét, hogy oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak számára.  A használt cookie-król és használatuk előnyeiről itt olvashat.

Egyesül az INTRUM JUSTITIA és a LINDORFF

2017. június 27-től az Intrum Justitia és a Lindorff egyesíti erőit, hogy létrehozzák a világ vezető követeléskezelő vállalatát.

További információ

Mit jelent pontosan a faktoring?

A kereskedelmi követelések kezelésének keresett módja a faktoring, amely esetenként akár nullára is csökkenthető a szállító pénzügyi kockázata.

A kiállított számlák lejárati határidő előtti faktorálása kényelmes és kockázatmentes megoldásnak tűnik, mégsem olyan gyakran alkalmazott eljárásról beszélünk, mint amennyire kézenfekvő megoldásnak tűnik.

Különösen igaz ez a kis-, és középvállalkozásokra, ahol a működés legfontosabb kérdései között találjuk a pénzügyi kockázat csökkentését. Miért nem a faktorálást választják mégsem a magyar vállalkozások? Az okok keresésekor vegyük sorra az előnyöket, és lehetséges kockázatokat.

A faktoring lényege, hogy a faktorálást végző cég megvesz egy jövőben esedékes követelést, tehát átvállalja a pénzügyi kockázatot. Ez önmagában roppant előnyös az eladó szempontjából, hiszen rögtön pénzhez jut, ugyanakkor számításba kell vennie azt is, hogy nem a teljes számlaértéket kapja meg, hanem annak csak egy részét. A különbözet a faktorálás díja, amelytől az eladó mindenképpen elesik, tehát összességében vagy alacsonyabb fedezeti szinten értékesít, vagy magasabb áron. Kiélezett versenyhelyzetben, mindkét döntés ronthatja az adott cég piaci pozícióját versenytársaival szemben.

Az eladó csökkentheti a faktorálás díját például oly módon, hogy visszkeresettel értékesíti számláit. Ebben az esetben a faktorálást végző cég nem vállalja át a behajtás kockázatát, magyarán ha a számla kifizetésére kötelezett cég nem fizet, abban az esetben az adott tétel az eredeti eladóhoz visszakerül. Ebben az esetben az eladó cég csökkentette a jól fizető vevőin a faktorálás díját, ugyanakkor a rosszul fizetők számlái visszakerülnek, azok behajtásáról magának kell gondoskodnia.

Mérlegelni kell továbbá azt is, hogy faktorálás esetén minden vevő egy faktorálással foglalkozó cégnek tartozik elszámolással, nem pedig eredeti partnerének, akivel üzleti kapcsolatba került. A faktorálást végző cégek profitorientált vállalkozások, elsődleges céljuk hogy mihamarább követelésükhöz jussanak, így bizonyosan eltérő engedménypolitikát alkalmaznak (részletfizetések, fizetési haladék, stb.), mint tenné azt az eredeti számla kiállítója.

A faktorálás tehát összességében jó megoldás a pénzforgalom optimalizálására azokban az esetekben, ahol annak költségessége, a vevők szempontjábóli rugalmatlansága és személytelensége, nem fenyegeti az eladó cég piaci pozícióját. Ha azonban mindez kockázatot jelenthet, érdemes más megoldást keresni, és a fenti kockázatokat csökkenteni, vagy csak a rosszul fizető vevőkre felvállalni.